Várlak…

Várlak… Egyre csak várlak!
Mondd, mikor jössz már?
Mikor tévedsz újra erre?
Jöjj, itt nálam oltalom vár!
Szerelmem tüze ha lángra kap
Emésztő szenvedéllyel perzsel
S ha egy szikra feléd csap,
Többé soha nem mehetsz el!
Jöjj! Nem hallod hívó szavam?
Meddig hagysz, hogy égjek el?
Itt maradok egymagam,
Tőröd szívem sebzi fel.
Szerelmem erejétől
Mondd, mióta félsz ennyire?
Törvényei erdejéből
Hogyan jutsz majd el ide?
Fuss, ahogy csak lábad bírja,
Ne várakoztass soká!
Szeretnék a karjaidban
Megpihenni ezután.
(1996. február 21.)