Halvány a Hold. Reggeledik...
Eltűnnek a csillagok.
Nappali fény közeledik,
Csak az Esthajnal ragyog.
Villám csattan, reped az ég...
Tüzes hintón jő a Nap.
"Vigyázz kicsiny fény, tünemény!
A vad láng elpusztíthat!
Kiálthatsz vagy könyöröghetsz,
Nem hallgat meg senki sem!
Leigáznak, és nem lehetsz
Szabad többé sohasem!
Betörnek lelked mélyére,
Elveszik az életed.
Üres báb, kiégett lélek!
Nem kapsz vissza életet!
De ha meghúzódsz szerényen,
Míg önkény, s anarchia
Tombol fönn a kéklő égen -
Nem történhet semmi baj! "
Így inti őt egy bölcs lélek:
Rejtekén a Szivárvány.
S meghallván a bölcsességet,
Megbújik csendben, árván...
Fénylik a Hold. Esteledik...
Föltűnnek a csillagok,
S a fényes kis lámpák között
Esthajnal is ott ragyog...
(1993. június 16.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése