Elérhetetlen

Ritka madár szállt elébem,
Két kezemmel el nem érem!
Elszáll messze, már nem látom.
Szívemben él látomásom...

Futnom kell a messzeségben,
S ott repül a kéklő égen!
Hiába is minden álmom,
Nem érem meg, hogy leszálljon!

Ó madárka, jöjj közelebb!
Hadd érintsen meg tenyerem!
Nincs itt más, hiába vártad.
Hadd legyek már én a társad!

Jaj, a madár lám, felröppen,
Könnyű szárnya meg-meglibben.
Habok között elenyészik...
Fodros felhők közt megszökik...

Keserűen ébredek fel,
S ím, madásrdal szól mellettem!
Ő az! Lágyan nyitja torkát;
Háta mögül hívja párját...
(1993. augusztus 2.)