Millió álom, millió kép,
Összetört bennem a föld és az ég.
Lelkem vihara míg elcsitul,
Friss tavaszi zápor, a könnyem lehull.
Mért tetted ezt, ó te sötét fergeteg?
S miért hagytad kicsiny lég, hogy így játsszanak veled?
Szikrázó csillagokkal az ég boltja fényt ölt,
De bennem - sajogva - egy világ összedőlt...
(1993. június 1.)
Magamról
- Szolomájerné Varga Krisztina
- "Nem arra törekszünk, hogy örökkévalók legyünk, hanem csak arra, hogy a dolgok és tettek ne veszítsék el előttünk hamar értelmüket. Mert akkor megmutatkozik a semmi, ami körülvesz minket." (Antoine de Saint-Exupéry)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése