Sebzett szívem megújult ébredése.
Lelkem izzó fényű melegsége,
Jövőm elfojtott, édes emléke.
Te vagy, kitől lázban égek,
Ki végett bánattal tölt az élet,
Kinek vágyom nyugodt, halk szavára,
Mint a föld az éltető napsugárra...
Nem láthatlak se most, sem máskor.
Karjaidban nem vár ragyogó mámor.
Mégis tiéd vagyok, érted forrong a vérem,
S ha eldobsz is, örökké őrzöm reményem...
(2010. december 16.)
Schubert-Berté: Három a kislány - Tavaszi felhők az égen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése