Üresség

Álmodom álmok nélkül,

Szárnyalok szárnyak nélkül.

Szólnék, de elhagytak a hangok,

néznék, de szemeim vakok!

Keresem a forrást, mely éltet,

lelkem gyökerét ha elértem,

az igazságot két kézzel mérem,

s nem értem!

Miért oly nehéz?

Mit adhat két kinyújtott kéz?

Közöttük is elsiklik a gondolat;

Üresség, csupán az maradt

az enyém, befogadom a "mindent",

mely semmiség, mert

helye végtelen, van elég,

hisz üresen kong, tátong mélyen a lét...

(2012. március 19.)