Miről szól
a gyászos ének,
ha kígyózva lángol
föl a lélek?
Ha törött, éles
cserepek között
magányt színlelve
vádlón felüvölt;
S kik szilánkjaira
kelletlen taposva
söprik az útból,
kínját tisztára mosva;
Vakon, dúvadként
észre sem veszik,
hogy véresre tépik
lüktető sebeit!
(2012. március 12.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése