Felhőkön megnyíló ablakok fátyla
Mint fénylő, rózsálló szatén függönyök,
Aranyat áraszt az ábrándos világra,
Selyem leplében fehérbe öltözöm.
Napkorona-glórián úszva hagyom
Fodrossá habartan pihegő lelkem,
És gyöngyszem-kavicsként guruló sóhajom
Szivárvány vágyhídjain tovalebben.
(2012. szeptember 8.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése